Parkoló

Maximális biztonsági szinten őrzik a vendégek gépjárműveit, természetesen foglalkoztatnak külön személyzetet ezek leparkolására. Az őrök fegyveresek és itt bizony csak addig félnek használni, hogy nehogy egy autót találjanak el, egyébként gondolkodás nélkül lőnek.

Úgy lófrál errefelé, mint aki éppen golfozni készül, és semmi nem árulkodna arról, hogy köze nincs az egészhez, hiszen a kiállása olyan, mintha ehhez a réteghez tartozna, kár, hogy az öltözéke nem éppen ezt mutatja. A kora... az a másik fele, bár az is előfordulhat, hogy jár ide gazdag csemete is, de az nem lehet sok sejtései szerint. Már felmérte a terepet, pontosan tudja, hány fegyveres őr van, merre mozognak, mire figyelnek... ő is figyel, bár már nem prédát keres, párat begyűjtött idefelé jövet, nem szomjas, csak figyel. Megjegyzi, kik távoznak vagy érkeznek, azt is, mivel, a rendszámot és minden egyebet, ami szükséges lehet. Nem lép ki a fényre, a mozgásérzékelőket és a kamerák helyzetét már akkor memorizálta, mielőtt közelebb merészkedett, most pedig halál nyugodtan ül a parkoló szélénél és várakozik. Sosem lehet tudni, kivel fut össze, még az is lehet, profitál belőle valamit.

Talán a kíváncsiság volt az, ami idehozott ezen a késői órán, vagy a kétségbeesés, mert már pár napja alig volt valami fogás és nehéz lesz megmagyarázni Pocerfacénak, hogy ezen a héten miért volt ilyen kevés a lé, még a végén azt hiszik lenyúlom a hasznot, az meg egy Dámával való beszélgetést is maga után vonhatna, amiért valahogy nem lelkesedem.
Még sosem jártam erre, hiszen ez a környék nem azén világom, de most úgy gondoltam bepótolhatom talán egy fogással, azt ami a héten nem jött össze. Persze sejtettem, hogy itt nem olyan a közbiztonság, mint Darkholéban, ezért nagyon óvatos voltam, és nem rohantam egyből fejjel a falnak. Még ilyenkor is elég sok autó parkolt itt, így volt reményem arra, hogy ha kijön pár pénzes ürge, akkor lenyúljak tőle egy kis aprót. A görkori most a lábamon volt, hogy minél gyorsabb legyek és, hogy csak egy szédült kölyöknek tűnjek, aki nem találta magának jobb szórakozást, mint éjszaka gyakorolni kicsit. Egyelőre készenlétben állok a parkló szélénél a fogásra várva.

Mozdulatlanul és nesztelenül vár, higgadt és türelmes, kívülállónak sem az juthat róla az eszébe, hogy infarktusban fog elhalálozni... már ha nem tudja, kicsoda valójában. Mivel órák óta itt van, nem kerüli el a figyelmét a görkorcsolyán érkező sem. Drill. Elvigyorodik, jól sejtette, össze fognak még futni, és most is tudja, ez nem az utolsó eset. Milyen furcsa, közel egykorúak és mégis egészen más célok vezérlik őket, mert nem kérdés, hogy a fiú miért jött.
Óvatosan jelez neki, nem árt, ha tudja, mit hol talál, mielőtt úgy kezdi, hogy lelepleződik, mert nem vesz észre egy kamerát. Ugyan nem fog most lezülleni, vagyis nem fog segíteni egy lopásban, na de miért ne figyelmeztethetné őt, ha már megkedvelte? Remélhetőleg Drill észreveszi, és társul mellé, akkor legalább együtt várakozhatnak... több szem többet lát alapon. Persze ha gáz lenne, azért majd megpróbálja kimenteni, de a srácnak is megvan a magához való esze... emberek között mindenképp, simán kimagyarázhatja magát.

Alig foglalom el a figyelő pozíciómat, mikor a parkoló sötét végében megmozdul egy árnyék és figyelmeztetően int felém. Megdermedek egy pillanatra, míg aztán egy távolabbi lámpa fénye meg nem világítja valamennyire az arcát. Neil! Hát ez nem lehet igaz! Mindig a legváratlanabb helyen futunk össze! Mit kereshet vajon itt és miért bújik meg a sötétben? Ez egyre gyanúsabb nekem, talán hasonló foglalkozást űz, mint én, ezért a sok „véletlen” találkozás? Mindenesetre gyorsan megnézem, mit mutat és elkerülve a kamerák által figyelt területet és a járőröző biztonságiakat, odagurulok a sráchoz.
- Cső! – emelem üdvözlésre a kezem. – Kösz a figyelmeztetésért, de te mi az ördögöt keresel itt? Vársz valakit …..vagy valamit? – kérdezem halkan suttogva, hogy nehogy meghalljanak minket.
Közben azért a szemem le nem veszem a klub kijáratáról, nehogy elszalasszak egy kedvező alkalmat, csak most az a problémám, hogy itt van Neil, aki még nem tudja mivel is „foglalkozom” én igazán. A kérdés az, hogy bízhatok-e benne annyira, hogy leleplezzem magam előtte, vagy sem. Habár, aki itt lapul éjnek évadján a sötétben az nem hiszem, hogy egyenes úton jár. De egyelőre megvárom, vajon ő maga mit mond.

Drillen látja a meglepettséget, várható volt, hiszen mégis mi a fenét kereshetne itt, ha nem azt, amit ő? Már ha a fiú gondolkodását követi, akkor minden bizonnyal neki is ez fordult volna meg a fejében. Bólint, amikor észreveszi a kamerákat és gondosan kikerüli, hogy odaérjen hozzá... így már csak a többit kell megmutatnia, és nem fog lebukni.
-Szia! Várok... pontosabban érdekel, kik járnak ide, akik az úgymond befolyásosabb réteget képviselik. Nem árt, ha kitapasztalom a kapcsolati rendszereket, de nem hiszem, hogy te ezért jöttél volna. Vagy igen?
Ártatlanul, őszinte érdeklődéssel pillant Drillre, persze tudja, miért van itt, és görkorcsolyával még szerencséje is lehet. Két autó kiesik a kamerák látószögéből, ha azokat célozza meg, akkor nem sikerrel járhat. Megmutatja az összes kamerát, ami veszélyt tartogat, valamint a mozgásérzékelőket és az őröket is, innen a fiú már tervezhet is. Ugyan feltűnik három alak, akik úgy tűnik, ugyancsak tisztában vannak azzal, mit hol találnak, de egyelőre mintha csak készülődnének. Minden esetre megböki a fiút.
-Azt hiszem, társaságot kaptunk.
Két lehetőségük van, vagy bevállalja, és eltereli mindenki figyelmét, és akkor Drill alkothat majd szabadon, már ha jön valamelyik autó gazdája -bár akkor kapásból bűnrészessé válik-, vagy kivárnak, míg a másik csapat akcióba lendül, és őket leplezik le. A gondolatmenetre elvigyorodik, leginkább az utóbbira, mert akkor Drill zsebelhet anélkül, hogy ráterelődne a gyanú, vagy maga a tulaj lesz olyan hálás, hogy megjutalmazza. Egyik sem rossz megoldás.

Persze hiszem is meg nem is amit mond, inkább nem, hiszen ahhoz nem kéne éjjel itt ücsörögnie, elég lenne fényes nappal megnézni a felhozatalt.
Kérdésére ismét elgondolkozom, de hát mit is veszthetek, ha megtudja miért görkorizom itt ezen késői órán? Nem hiszem, hogy rohanna a zsarukhoz, hogy feldobjon..
- Nem! Nem azért vagyok itt, hogy barátokra vagy ismerősökre tegyek szert, de akármit mondasz is, te sem hiszem, hogy csak ezért jöttél, de ez a te dolgod. Nekem ma rosszul ment az üzlet, - teszek egy lenyúló mozdulatot, ha tudja miről beszélek, úgy is érti, - és gondoltam itt bepótolhatom talán egy fogással is. De nem vagyok ismerős ezen az exkluzív helyen, így kösz, hogy figyelmeztettél a kamerákra és az őrökre.
Mikor meglök és óvatosan a megjelenő három fickó felé intett, már én is kiszúrtam őket, és egyáltalán nem tetszett, hogy konkurenciám akadt. Ráadásul, ha kiszúrják őket, akkor nagy lesz itt a felhajtás, és akkor le is húzhatom egy darabig a rolót, hiszen utána mindent nagyítóval vizsgálnak át itt a parkolóban.
Nagyon úgy nézett viszont ki, hogy sokkal ismerősebben mozognak itt, mint én, így egyelőre nem volt más választásom, mint, hogy nézzem mire készülnek és, ha lehet megelőzzem őket.
- Ez nem jó! – ingatom meg komoran a fejem. – Ha lebuknak, akkor mára itt végeztem.

-Valóban, nem azért jöttem. Figyelek. Azok a nagykutyák, akik többnyire éjjel vezetik le a feszültséget, azoknak mindig több a kapcsolatuk, mint a társaiknak, akik csak nappal élnek. Elég, ha megjegyzed az arcokat, a rendszámokat... kis utánajárás, és máris tudod, kinek meddig ér a keze.
Puccos hely ez, nyilvánvaló, elég csak körbenézni, ide nem jár a pórnép, csak a tehetősek, no meg néhány alvilági figura. Türelemjáték, és ha okos az ember fia, pár óra alatt rengeteg információhoz juthat. A lenyúló mozdulat után először Drillre pillant, aztán vissza a kezére.
-Engem is le akartál nyúlni, ugye? Nincs mit. Azt megtanultam még otthon, hogy először nézzek körbe, utána közelítsem meg a helyet, de nem, nem vagyok zsebes.
Csupán nekromanta, aki az éjszakában élt, így nem is okozott nagy változást az úgynevezett átszokás ebben a tekintetben. Nem haragszik a fiúra, neki is meg kell élni valamiből, és ha van hozzá kézügyessége, miért ne tegye? A hirtelen feladásra felkapja a fejét, és elvigyorodik.
-Miért, Drill? Ők el fognak indulni, vagy az autó felé, vagy valakit megtámadnak, abból pedig hatalmas káosz lesz, kiabálás, jönnek az őrök is. Ezt te kihasználhatod, ha úgy lépsz fel, mint megmentő. Hidd el, eszükbe sem jutna téged átkutatni, csak és kizárólag rájuk koncentrálnak majd. Továbbá az is lehet, hogy a tulaj hálából juttat valamit, mert kihúztad a csávából. Vélemény?
Nem hülye gyerek, gondolkodni azt szokott, és lehet, nem lesz bűnrészes, de azért falazhat srácnak, ha úgy dönt, bepróbálkozik. Azt nem támogatná, hogy Drill beelőzze a hármast, mert többen vannak, és egy esetleges vitában nem biztos, hogy kettejüknek hisznek majd, de ha akkor ugranak, amikor a társaság megindul, akkor nyert ügyük van.

~ Nem is mond hülyeséget ez a srác! ~ nézek elismerően Neil-re, hogy ilyen okosan összerakta a képet a város elit rétegéről, de abban is biztos vagyok, hogy ezek az információk, nem azért kellenek, mert meg akarja hívni őket egy kávéra.
Most már tényleg nem bánom, ha megtudja, hogy mivel is keresem a kenyeremet, hiszen talán nem is árt jó kapcsolatot fenntartani egy ilyen rafkós gyerekkel.
- Ugye nincs harag? – vigyorgok Neil-re, hogy így tisztáztuk a dolgokat. – Ígérem mostantól tabu lesz a zsebed, de azon kívül, hogy nem vagy zsebes, lehet tudni, mivel is ütöd el dolgos mindennapjaidat? Vagy inkább éjszakáidat? Hiszen eddig mindig este vagy éjjel találkoztunk, és ezek szerint te ebben a napszakban vagy otthon? – kérdezem őszinte érdeklődéssel. – Én azért általában nappal dolgozom, most csak egy kis kiegészítés reményében jöttem ilyenkor. – intek a parkolóra.
A srác ötlete, hogy használjuk ki, hogy egy másik banda ténykedik a területen, nem is hülyeség, hiszen, ha jön a tulaj, akkor a nagy felfordulásban könnyen elveszítheti a pénztárcáját, és még akkor is inkább a másik csapatra fognak gyanakodni.
- Igazad van! – nézek a férfiak felé. – Talán érdemes kivárásra játszani.
Most már izgatottan várom, hogy mit fognak lépni. Látszik a mozgásukon, hogy azért óvatosak, és pár kamerát ki is szúrnak, de azért nem mindet. Azt nem tudom, hogy kocsit jöttek-e lopni, vagy ők is prédára várnak, de szerintem ez hamar kiderül, mert feltűnik a kijáratnál két beszélgetésbe merülő férfi, akik a parkolóba igyekeznek. A gyanús társaság meglapul és én megugrásra készen figyelem őket.

Folyamatosan figyeli mind a bejáratot, mind a társaságot, közben pedig azon gondolkodik, hogy vajon mennyit árulhat el magáról Drillnek? Egy dolgot biztosan nem, bármennyire is sajnálatos, bár hatalmas előnye az, hogy van amivel magyarázni tudja az éjszakai életét, és hazudnia sem kell. Gyűlöli.
-Nincs. Tulajdonképpen sejtettem, hogy nem azért mentettél ki a sikátorból, mert te vagy a megtestesült jóság. Egyáltalán nem foglalkoztak veled, innen már tudtam, hogy van valami közöd hozzájuk, esetleg ismered is őket, és ez egy taktika a részedről.
Újabb vigyor jelenik meg az arcán, nem olyan elveszett ő, mint először hihető volt róla, sőt. Ésszel játszik, de ezt Drill már levágta, minek is tagadná?
-Eltaláltad, az éjszakát jobban ismerem, tudod, olyan közegben nőttem fel, ahol ez volt a megszokott. Hallottál már a nekromantákról? Franciaországban nagyon sokan vannak. Nos... köztük éltem, mielőtt leléptem ide, így inkább az éjszakát részesítem előnyben. Tudom, hogy neked a tömeg a barátod, de ha esetleg a sötétet választod, akkor is sikerrel járhatsz.
Az öltözéke is árulkodó lehet annak, aki jártas az ilyesmiben, vagy kicsit is utánaolvasott ennek a "szakágnak", de ez egy cseppet sem zavarja, ez nem tiltott dolog, nem titkos, és azt nem mondta, hogy ő maga az lenne, csak annyit, amennyit kellett.
Tanácsot ad a fiúnak... kemény, lassan beállhat mellé segítségnek, ha így tolja tovább. A két kilépőre pillant, aztán a hármasra. Hallja a szervezkedést, és mivel őket észre sem vették, valamint a két taggal vannak elfoglalva, lassan feláll, és felhúzza Drillt is.
-Az autónál fognak lecsapni rájuk. Közelebb vagyunk hozzájuk, mint az őrök, az első hangos szónál ugorhatunk is.
Bólint a kivárásra, nem szabad elkapkodni, az végzetes lenne rájuk nézve. A két férfi gyanútlanul közelít a parkoló autóhoz, a banda pedig hangtalanul feléjük, de még mindig nem mozdul. Az ötösfogat pont a kocsinál találkozik össze, és a kezdeti döbbenet az, amire vár. Abban a pillanatban int Drillnek, itt az idő, akcióba lendülhetnek. Rohanni kezd a kocsi felé, meg kell előzniük az őröket, hogy maguk tűnhessenek úgy, mint akik elkapják a támadókat.
Egyet keményen megfog, ki sem nézné belőle az ember, hogy ereje is akad. Egy marad Drillnek, a két férfi pedig már csak elbír az utolsóval, míg az őrök is odaérnek, a fiú pedig eldöntheti, hogy kihasználja az alkalmat, vagy vár tovább, mert az áldozatok már most roppant hálásnak tűnnek.

Megnyugtatott, hogy nem táplált haragot a múltkori eset miatt, sőt úgy látszik még közben rá is jött a dologra, ami arra utal, hogy nem ejtették a fejére. De, hát ezt közben a különböző használható ötleteiből is leszűrtem.
~ Nekromanták? Hmm! Érdekes! ~
- Hallani hallottam róluk, de megvallom őszintén találkozni még csak most találkozok eggyel. – nézem meg látványosan magamnak a srácot, és tényleg, ahányszor találkoztunk, általában feketében volt, és a ruházata sem szokványos.
Mikor Neil felhúz és felállunk, már a két férfi az autójánál van majdnem, és a három fős társaság is ezt a pillanatot válassza, hogy csatlakozzon a társalgáshoz.
Nem tudom, hogy a srác miért segít nekem, de most igazán jól jön, hogy ketten vagyunk, akik a sötétből előtörve meglepjük a támadókat, akik legalább annyira megdöbbennek, mint az előbb a két autótulajdonos.
Mikor látom, hogy Neil melyik fickót szemelte ki magának én a másikra vetem magam, hogy még a biztonságiak érkezése előtt leteperhessük őket és besöpörjük a pénzes mókusok háláját.
Szerencsére a férfi annyira meglepődik, hogy először nem is védekezik, így rögtön betalál a jobbegyenesem, ami neki löki őt a klubtagoknak, ezért a számításom is bejön, hogy kissé összegabalyodjunk, amit gyorsan ki is használok, míg a támadót lökdösöm. Mire felocsúdik, addigra én már gazdagabb vagyok egy pénztárcával, na meg egy gyomrossal. Ezért kicsit felkapom a vizet és belerúgok a sípcsontjába, majd lefejelem, így hamarosan a földön vonaglik törött orral. Ekkor robognak be bősz bikaként az őrök.

Valóban nincs benne harag, nem mindenki születhet olyan környezetbe, hogy a feneke alá tegyenek mindent, van, akinek muszáj az éjszakában megkeresnie a betevőt... vagy így, vagy úgy.
-Á, messze vagyok én attól, hogy nekromantának nevezzenek, sőt...
Halkan elneveti magát, sehol nem tart, tulajdonképpen csak az út elején, és ahogy a mostani életvitelében is gyengének számít, így a nekromanta társadalomban is, hiszen kölyök még, nagyon is kölyök. Az öltözéket viszont kedveli, lényegében ez az ő stílusa, nem beszélve arról, hogy az éjszakában tökéletes.
Bejön a számítása, a két áldozatnak eszébe sem jut, hogy Drill akcióba lép, annyira lefoglalja őket a három támadó, akikből kettőt kiterítenek ők maguk, egyet pedig a tulajok. Az őrök is odaérnek, a többit elintézik maguk, és be kell vallania, egyáltalán nem irigyli a három fickót.
A két férfi viszont tényleg hálás, azon felül, hogy kapnak egy-egy vállveregetést és névjegyet, még némi dohánnyal is gazdagabbak lesznek. Szerencse, hogy azt senki nem kérdezi meg tőlük, hogy ők vajon mit keresnek errefelé, így egy alkalmas pillanatban belekarolva Drillbe úgy indul el, mintha hazafelé tartottak volna, és csak véletlenül keveredtek volna ebbe bele. Amikor kellőképpen eltávolodnak, csak akkor szólal meg.
-Mondtam neked, látod? Máris van egy használható kapcsolat, és sokkal több ajtó nyílik ki, mint eddig bármikor.

Tökéletes az időzítés, és a támadók máris vert helyzetben vannak, ami legalább annyira a váratlanságnak is köszönhető. Míg én és Neil leterítünk egy-egy fickót, addigra a klubtagok is magukhoz térnek annyira, hogy leteperjék a harmadikat, így mire odaérnek az őrök, már csak el kell szállítaniuk a becsomagolt árut.
Tényleg igaza volt a nekromanta, vagy nekromanta jelölt srácnak, hogy így sokkal jobban jártam, mintha egy kockázatos akcióval csak lenyúlom őket, hiszen még a hálálkodáson kívül, további zsozsót is kaptunk, még szerencse, hogy pont a másik férfi halászta elő a tárcáját, nem az, amelyiket lenyúltam. A névjegykártyával én ugyan nem sokra mentem, de hát Neil szerint ezt is kilehet használni, de ezt meghagyom neki, ez az ő világa.
Ahogy elindulunk kifelé a parkolóból, hogy nehogy eszébe jusson mégis valakinek, hogy rákérdezzen, mi mit kóvájgunk itt, biccentek Neil szavaira.
- Igen, teljesen igazad volt, jobban jártam így, mintha simán zsebeltem volna, de a kapcsolatokat én nem valószínű, hogy kitudom használni, az egy másik világ, mint amiben én otthon érzem magam. De te biztos jól ki tudod majd használni. – vigyorgok rá, hiszen egészen jól összedolgoztunk ennél a kis akciónál. – Ha nem tudnám, hogy más terveid vannak, akkor felajánlanám, hogy társuljunk, de gondolom neked nem a leghőbb vágyad, hogy így keresd meg a kenyeredet? – nézek rá kíváncsian, de sejtem, hogy mi lesz a válasz és nem is haragszom meg érte, hiszen csak egy hirtelen ötlet volt a mostani meló után. – És most merre tartasz? Vagy elég volt a mai napból?

Szerencse, hogy távolodnak, egyrészt a vérző egyedek miatt, mert igen nehezen küzdi le, hogy ne essen nekik, másrészt azért, mert tényleg felmentő seregként tekintettek rájuk, ugyanis a másik fickó máris jelenti az eltűnt pénztárcáját, így támad egy ötlete.
-Ürítsd ki, és add ide a pénztárcát... ha oda hajítjuk a közelbe, akkor is a hármast gyanúsítják majd, mondván csak megszabadultak a terhelő bizonyítéktól, és keresni fognak egy velük összedolgozó személyt, aki itt volt és lelépett.
De nem őket, és ez nem éppen hátrányos dolog. A két névjegykártya neki sokat ér, ha tényleg tisztában akar lenni az itteni kapcsolatrendszerekkel. Elvigyorodik, amikor Drill kifejti, ez nem az ő világa, átadja neki, ahogy azon is, hogy társulhatnának is.
-Nos, ha nem várod tőlem azt, hogy bárkit kizsebeljek, akkor besegíthetek neked figyelemelterelésben, vagy hasonló ötlet kidolgozásában. Az ilyen puccos helyeken kétszer is kaszálhatsz, ha okosan csinálod. Soha nem vesznek elő ezért, és ha bevállalsz alibi melókat, akkor azt is hihetik, jó útra tértél.
Érdekes a válasza, egyrészt rábólint, másrészt kiköti, hogy ő nem rabol ki senkit sem. A tervei... egyelőre maga sem tudja, csak elképzelése van, aztán elválik, merre indul tovább.
-Á, nem vagyok álmos, gondoltam, még körbenézek valamerre, hogy lássam ott is, a nagykutyák hol szórakoznak, kikkel találkoznak. Van kedved hozzá, vagy mész és zsákmányra vadászol?
Őszinte érdeklődéssel fordul a fiú felé, valahol sejti, hogy tényleg a megélhetésért zsebel, nem másért.

Az újabb jó tanács mosolyt csal az arcomra és meg is teszem, amit mond, így egyrészt megszabadulok a terhelő bizonyítéktól, másrészt meg még a gyanú árnyéka sem vetülhet ránk.
- Nem, - nevetem el magam a szavain, - nem, eszem ágában sincs zsebtolvajt faragni belőled, ahhoz már kicsit túl koros vagy elkezdeni. De az ötleteid és a tanácsaid nagyon is jól jöhetnének, na meg a kapcsolataid, ha sikerül majd felhasználni őket. – mutatok a névjegykártyákra. – Nincs rá szükség, hogy bárkit is kizsebelj, arra majd itt leszek én. És, ha esetleg neked lesz rá szükséges, hogy valakitől megszerezz valamit a tudta nélkül, akkor te is számíthatsz rám. – emelem elé a kezem egy kézfogásra, ami megpecsételni az üzletünket.
- Nekem az éjszaka nem túl jó üzleti szempontból, de szívesen elkísérlek, ha nem akarsz egyedül lenni. – vonom meg a vállam. – Holnap úgy is nagy rendőrségi razzia várható a városban Aduász szerint, így jobb, ha a seggemen maradok, ha nem akarom Harke kapitány vendégszeretetét élvezni. – borzongok meg egy pillanatra, habár a maga módján még talán kedvel is engem, ha a legutóbbi esetre gondolok, ami kis híján az életembe került. – És hová, merre akkor? – rázom le magamról a rosszkedvet.

Már semmi nincs a birtokukban, ami gyanúra adhatna okot, főleg ha megtalálják a pénztárcát is. Szabadon távozhatnak, és teszik is meg, mielőtt a bámészkodásuk miatt esetleg mégis gyanút keltenének.
-Túl koros? Jó, hogy nem azt mondod, aggastyán.
Elneveti magát, mert ezek szerint már a nyugdíjas kategóriába tartozik, ami egyfelől megnyugtató, másfelől pedig azt jelenti, hogy rá sem akarják beszélni a "szakmaváltásra".
-Előbb-utóbb sikerülni fog, el sem hiszed, hány ajtó nyílik ki előtted ilyen hálák miatt. Rengeteg. Oké. Én szervezek, te megoldod, így megfelel. Kösz.
Kezet nyújt, aztán meglepetten pillant Drillre. Még hogy az éjszaka nem kifizetődő? Jobb, mint a nappal, igaz neki más szempontból, de azért lát is egyet s mást a portyázások közben is.
-Rossz helyen mászkálsz, azért. Néhány ilyen hely, és többet keresel, mint tennéd egy hét alatt. A rendőröket sosem értettem, annyit készülődnek, hogy mire eljutnak egy razziáig, már az utolsó bűnöző is lelépett a városból, akinek egy csepp esze van.
Megvonja a vállát, tényleg nem érti a yardot, állítólag vannak köztük nagy koponyák is, mégis többnyire mellényúlnak. Ha nem készülnének ennyit, sokkal jobban járnának, na de ez nem az ő gondja.
-Valahová a belváros környékére gondoltam, ott is vannak hasonló helyek, ahol körbe lehet nézni, még az is lehet, neked akad valami a horogra.
Zseniális, még ötleteket is ad. Ha ezt Raul hallaná, minimálisan nyakon vágná, na de még ki sem nőtt a tinikorból, neki is lehetnek őrültségei... pláne ha azzal bosszantja a többieket.

Elmosolyodom, ahogy látom, hogy meglepődik a túlkoros jelzőn.
- Tudod, hogy hogyan értettem. A zsebelést már korán el kell kezdeni ahhoz, hogy az ujjaid elég hajlékonyak legyenek munkához, később már csak nagyon kivételes esetben lehet jó benne az ember. – magyarázom azért, hogy mire gondoltam.
A kézfogással megpecsételtük a társulásukat, aztán bólintottam a javaslatára, ami a belváros felé vezetett minket.
- Tudod azért nem árt már ilyen késői órán vigyázni. Egyrészt már az éjszaka vadászaié a terep ilyenkor, másrészt, most a razzia előtt is élénkek a zsaruk, hiszen azért ők sem hülyék, tudják, hogy mindenki megpróbálja még előtte lerendezni az ügyeit. Szóval azért legyünk óvatosak. – figyelmeztetem Neil-t.
Igaz, hogy én sem vagyok túl régen a városban, de az alvilág máshol sem különbözik az ittenitől, ráadásul Aduász-nak jók a kapcsolatai és elég jó infókat kap mikor kell visszahúzódni. Ettől függetlenül még összefuthatunk igazoltató rendőrökkel, akik nem mindig nézik jó szemmel a magma fajtákat este az utcán, mert mindjárt olyan tévképzetük van, hogy rosszban sántikálok.
- Akkor menjünk, most rád bízom magam, hogy hová indulunk, ahol találhatunk olyanokat, akiknél nem ártana majd bevágódni. – vigyorgok a srácra és, ha elindul megyek utána.

-Aha, tehát egészen kicsi gyerekkorban. Okos dolog, a kiskölykök nem büntethetőek, még ha el is kapják őket, maximum a szüleiket veszik elő, már ha van nekik. Mire elérik a felnőtt kort, már profik, és ha elég jók, akkor még a lebukásuk esélye is igen kicsi.
Ezen elgondolkodik, végeredményben tökéletes rendszer. Az emberek többsége soha nem feltételezné egy kiskölyökről, hogy rosszban sántikál, legalábbis első körben, még sajnálják is őket ha lebuknak, hogy a szülők mire kényszerítik. Minden csoportnak, rétegnek megvan a felépítése, nem hirtelen kitalált ötleten alapul, ez nem kérdés, különben nem is maradhatnának sikeresek a maguk nemében. A kézfogásra bólint, szavatartó gyerek, és ha nem is segít a zsebelésben, miért ne könnyíthetné meg Drill dolgát? Ennyi neki belefér.
-A belváros ezért jó hely, ott azért van forgatag. Ha nem a gazdag lakónegyedek felé mész, mint gondolom egyesek teszik, akkor nem lehet gond. A zsaruk, ha akcióra készülnek, valóban kint vannak már előző éjjel is az utcákon, de csak a kishalak, és azok is elsősorban a tehetősek lakhelyeit pásztázzák... de nem egy discot például.
Ezt sem igazán érti, mert ha bűnöző fejjel gondolkodik, akkor csak a hülye megy a gazdagok környékére, bár az mindig akad, jócskán. Elhanyagolható áldozat, a többi védve van. Egy tömött disco pedig... lehet hirtelen razzia, ha semmiféle terhelő bizonyíték nincs az embernél.
-Mit szólsz a menő discohoz? Az újgazdagok ilyenkor is ott múlatják az időt, és érzésem szerint vannak, akik ugyancsak ott fognak bepróbálkozni, ahogy itt is.
Elvigyorodik, a fiú akár jól is jöhet ki a dologból, ha arról van szó, és az sem mellékes szempont, ha valamelyik tehetős kölyök esetleg eldicsekszik az őseinek, hogy milyen rendes egyedek vannak még éjszaka is. Már ha bejön a terv másodszor is, mert ezt a helyzet hozza. Majd meglátják, ha Drill egyetért az ötlettel.

- Rendben van. – bólintok Neil felvetésére, hogy merre is lenne jó menni. – Talán igazad van és egy menő disco tényleg jó „befektetés” lenne, de ott sajnos sok a konkurencia is, és én nem nagyon szeretnék konfliktus, ha valaki más területére merészkednék be. – jegyzem meg azért, hogy tudja, erre is számítani lehet. – De végül is nem azért megyünk oda, hogy én dolgozzam, hanem, hogy te megszerezhesd a jó kapcsolatokat, ha mód van rá, nem igaz? – vigyorgok a srácra, mert egyre jobban kezdem kedvelni.
Végül is, ha nincs nálam semmi, akár még egy razziát is megkockáztathatok, hacsak nem adta Harke parancsba, hogy minden piti bűnözőt gyűjtsenek be egy éjszakára, mert akkor gáz van, habár még azt is túl lehet élni. Csak szeretek a saját ágyamban aludni.
- Gondolom már ki is néztél egy helyet. – nézek kíváncsian a társamra. – Aztán remélem jó csajok is lesznek ott, már rám férne némi női társaság is. – jegyzem meg viccesen, mert nem tudom ő, hogy van ezzel a témával.
Erről viszont eszembe jut Rose, akit nem láttam már napok óta, ezért megfogadom, hogy holnap mindenképpen felhívom, hogy találkozzunk valahol, mondjuk legjobb lenne a lakásán.

-Biztos, hogy van konkurencia, már ha valakinek van esze, de ez nem azt jelenti, hogy az adódó alkalmat ne tudnád kihasználni, ha arról van szó.
Persze megérti, hogy az már más banda területe, viszont sosem lehet tudni, még az is előfordulhat, hogy rájuk mosolyog a szerencse... pontosabban Drillre. Egy biztos, azt attól még valóban megnézheti, milyen alakok fordulnak meg ott, mert ha belváros... és puccos hely, akkor az árak sem lehetnek hétköznapiak. Ahogy az odajáró fiatalság vagy középkorú réteg, már ha egyáltalán van ott ilyen alak.
-Igaz. de még mindig azt mondom, ha jó alkalmad van, akkor ne szalaszd el. Ha lebuknál, majd valahogy kirángatlak a csávából.
Megoldja... akárhogyan is, de megoldja, már ötlete is van rá, de azért reméli, erre nem kerül sor, és laza kiruccanás lesz ez a javából. Elvigyorodik, ahhoz képest, hogy az első találkozásukkor még egészen más vezérelte mindkettejüket, kedveli a fiút, pont azért, mert ha a nevét nem is árulja el -ahogy ő sem-, magát adja.
-Ki hát. van Valami Cobra nevezetű disco, na ott megéri körbenézni, és szerintem még jó csajokat is találni. Unod már egyedül, mi? Gyere, mutatom az utat.
Elneveti magát, a csajozás nem érdekli, régebben sem érdekelte, bár utólag arra is rájött, miért nem, na de ezt azért nem fogja világgá kürtölni. Ha pedig úgy adódik, hát istenem, akkor is a saját neméből választ, ám ezt nem ma fogja megtenni, hiszen nem szükséges. Elindul, ezt a helyet már kinézte napokkal ezelőtt, ismeri a járást, egyenesen a Dancing Cobra felé tart.

//Mehet a https://csontkronikak.hungarianforum.com/f29-dancing-cobra topikba.//