Negyedik Krónika: A halandók

"Kasim lassan lépdelt a nyüzsgő bazársoron. Itt, az arab negyed kellős közepében, szinte minden olyan volt, mint odahaza, Egyiptomban. Nyüzsgő, lüktető világ. Kereskedők kínálják a portékáikat nagy hangon, zsibongva. Gyors léptű járó kelők próbálnak szabadulni ebből a kaotikus forgatagból, hogy rohanjanak a dolguk után egy más fajta káoszba, mit ők maguk életük rendjének hisznek. Másokat rabul ejt a hangos, színes, kavargó, kacagó és síró bazár csillogó portékáival és nagy hangú alkuszaival. Ostobaság - rázta meg a fejét egy pillanatra önkéntelenül az idősödő férfi. Dr Kasim Radzsak orvos volt. Tökéletesen ismerte az embert, mind anatómiai felépítésében, mind egyéb kérdésekben. Tudta, hogy az emberi test törékeny és gyenge. Jól tudta. Ő... ő már egy más fajta életet élt. Emlékezett. Emlékezett mindarra, amit a mester tanított neki. Tudta, hogy az ember gyenge és esendő. De épp ezért ezer s ezer lehetőség birtokosa, amit nekik, az igaz hittel élőknek ki kell használniuk istenük nagyobb dicsőségére. Aphopis papja, más néven dr. Kasim Radzsak elmosolyodott és az egyik árusítóhoz sétálva egy aprócska szoborra bökött ujjával, mit éppen megvásárolni készültek tőle. Jól mentek az ilyen kis ajándékok. A jelenlegi vevő, egy magas, fekete öltönyt és fehér inget viselő férfiú, egyértelműen a Kartell embere volt. Radzsak rekedten kérdezte:
- Mennyibe kerülne ez a Nefertiri szobor?
- Csak 5 $ salah - mosolygott behízelgően az árus. Tehát nagyjából 2 $-t remél is érte - állapította meg Kasim, majd válaszolt:
- Rendben van. Megveszem. Feltéve ha ebben is van olyan jellegű gyógynövény, mint amit múltkor eladtál.
Az árus zavarodottan nézett rá:
- Én ezt nem értem...
- Ugyan már barátom. Senki nem figyel ránk, senki nem hallja. Kokain. Ebben van, ugye?
Az árus szeme kimeredt, a Kartell emberének arca viszont megmerevedett. A drog az ő monopóliumuk volt az egész városban. És nem tűrték a kontárokat. Kasim könnyed mosollyal figyelte a jelenetet. Aphophis a Káosz nagy ura örömét fogja lelni mindabban, ami most következik..."

Az embert azt hiszem alapvetően senkinek nem kell bemutatni mint választható fajt. Négy nagy rassz (fehér, negroid, mongoloid, veddo-australid) valamelyikébe sorolható minden tagja, fejlett majomféle, hatalmas agykapacitással, képes hosszú távú gondolkodásra. Emlős, eleven szülő. A hímek valamivel nagyobbak és robosztusabb felépítésűek a nőstényeknél. Várható élettartamuk 70-110 év közé esik. Baál-Zebub teremtményei, így patrónusuk idoljánál mágusaik és boszorkányaik feltölthetik ley készleteiket.
Az emberek a legnépesebb faj mind közül, ők a Föld jelenlegi uralkodó fajtája, ezt nem is kérdőjelezi meg senki. Beleértve a többi teremtményt is. Arról persze, hogy mit hoz a jövő, már lényegesen más elképzeléssel is bírhatnak.
Az emberek nem tudnak a többi lény létezéséről, kevés kivételtől eltekintve, még pedig jó okkal, a tömeghisztéria, amit ezen tudás kiváltana, nos ahhoz képest a Szent Inkvizíció legfeljebb óvodás játszadozás lehetett. Ezt kéretik betartani!
A halandók nagyjából átlagosak minden téren, képességeik behatárolt területen mozognak.
Az emberek képesek elsajátítani az okkultizmus tiltott tudományát, bármilyen filozófiát követhetnek és az összes iskola nyitva áll előttük.

Speciális halandók:

Vérbáb: olyan ember aki saját létét egy vámpírhoz kötötte. (Kijátszása csak akkor lehetséges, ha egy valóban játszó játékos vagy NPC vámpírt nevez meg ura/úrnőjeként). A vérbábnak havi rendszerességgel innia kell néhány kortyot mestere véréből. A vámpír vére tökéletes hűség rabigájába fonja a halandót, az semmilyen esetben nem cselekedhet mesterével szemben, ilyesmire rávenni nem lehet, még mágiával sem. A vérbábok megközelítőleg 30 évvel tovább élnek mint normális, halandó társaik, valamivel fejlettebb erővel bírnak és érzékszerveik is kiélesednek.
Mindenkit kérek jól gondolja meg vérbáb indítását, mert ha mestere meghal véglegesen, az egyúttal a vérbáb létének végét is jelenti!

Aphopis harcosa: olyan ember aki egy múmiához kötötte magát. (Kijátszása csak akkor lehetséges, ha egy valóban játszó játékos vagy NPC múmiát nevez meg ura/úrnőjeként). A halandó esküt tesz a múmia előtt, melyet ha megszegne azonnal elragadja lelkét a Káosz Istene. Ők a múmiák fegyveres szolgái. Hűségük megingathatatlan, még mágiával sem vehető rá, hogy mesterét elárulja. Minden a múmiát ért fizikai sérülést magára vállalhat (rajta jelenik meg a seb) ha mestere úgy óhajtja. Aphopis harcosai gyorsabbak és erősebbek mint egy normális ember, emellett immuninsak minden elképzelhető betegségre. Szinte mindannyian kaptak egy darabot uruk/úrnőjük gyolcsából, amely sebre téve beforrasztja azt.
Ha mesterük meghal véglegesen akkor mihamarabb egy másik múmia szolgálatába kell szegődniük! Ha ez nem sikerül 1 éven és 1 napon keresztül, akkor Aphophis harcosa meghal.

Aphopis papja: olyan ember aki egy múmiához kötötte magát. (Kijátszása csak akkor lehetséges, ha egy valóban játszó játékos vagy NPC múmiát nevez meg ura/úrnőjeként). A halandó esküt tesz mestere előtt, ha megszegné, Aphopis azonnal elragadja a lelkét. Ők a káosz terjesztői, a múmiák gondolkodó szolgái a világban. Immunitást kapnak minden létező betegséggel szemben, viszont az urukra/úrnőjükre jellemző kórságnak hordozói lesznek, de annak tünetei nem jelentkeznek rajtuk. Azonban bármikor képesek azt beleplántálni másokba (játéktechnikailag mintha birtokolnák az adott betegséget varázslatként, de ez nem kerül számukra ley energiába és nem számít bele iskoláikba sem). Megingathatatlan a hűségük, még mágiával sem vehetők rá, hogy az uruk ellen törjenek, avagy őt elárulják. Aphopis papjai általában lehetőséget kapnak mesterüktől a mágia megtanulására de nem lehetnek ez esetben fogadottak.
Ha mesterük meghal véglegesen akkor a betegség amit hordoznak azonnal elkezd munkálni a szervezetükben. Mindaddig nem gyógyítható, amíg új urat/úrnőt nem találnak maguknak!

Mostoha: olyan ember aki egy koboldhoz kötötte magát. (Kijátszása csak akkor lehetséges, ha egy valóban játszó játékos koboldot nevez meg ura/úrnőjeként). A halandó hűségét egy csók biztosítja amit általában a kobold kezére vagy lábára ad, ugyanis azok bőre egy speciális anyagot választ ki, amely így a halandó szervezetébe kerülve eltompítja az agyműködést, rajongást vált ki a lény iránt. Hetente meg kell ismételni. Általában a mostohák gondoskodnak a koboldok életviteléhez szükséges anyagi javak előteremtéséről és egyebekben is a kis lények szolgálatára állnak. Sem mágiával, sem másképp nem vehető rá, hogy elárulja, vagy ellene cselekedjen. A mostohák folyamatosan a koboldoknál leírt szerencse képesség hatása alatt állnak, valamint minden létező állat valamivel barátságosabban viselkedik velük mint természetes esetben. (A házőrző kutya nem ugatja meg ha elhalad az utcán de meg fogja támadni ha bemászik a kerítésen, a mókus nem rohan el előle csak ha meg akarja fogni, stb).
Ha több mint egy héten át nem csókolhatja meg a koboldot (mert mondjuk az meghalt) akkor gyógyíthatatlan amnéziába zuhan, semmire nem emlékszik korábbi életéből.

Csatlós: olyan ember aki egy szirénhez kötötte magát. (Kijátszása csak akkor lehetséges, ha egy valóban játszó játékos vagy NPC szirént nevez meg úrnőjeként). A halandó hűségét önkéntes csókja biztosítja, melyet soha többé nem kell megismételni. A csatlós rajong az úrnőjéért, valódi istennőnek látja. Sem mágiával, sem másképp nem vehető rá, hogy elárulja, vagy ellene cselekedjen. A csatlósok Aphopis harcosaihoz hasonlóan magukra vállalhatnak minden úrnőjüket ért sérülést és betegséget, ha a szirén úgy óhajtja. A csatlósok általában egyszerre fegyveresek, testőrök és házi szolgák a szirén mellett, majdnem mindig férfiak. Jóval karizmatikusabbak lesznek csatlóssá válásuk után, mint előtte voltak, könnyebben érvényesülnek a társasági életben, az udvarlásban és a szónoklatokban is. Nem ritka az sem, hogy egy szirén okkult tanokra tanítsa csatlósát.
Ha elveszíti az úrnőjét, akkor a csatlós mély depresszióba zuhan, erős öngyilkossági késztetéssel. A modern pszichiátria ezzel csődöt mond, de egy másik szirén bájolása nem. Márpedig ha hű és jó hírű csatlós volt, van esélye hogy új úrnő "mentse" meg...

Mameluk: halandó, aki egy dzsinn befolyása alá került. (Kijátszása csak akkor lehetséges, ha egy valóban játszó játékos vagy NPC dzsinnt nevez meg urának/úrnőjének). A halandó hűségét a nyakába akasztott rabszolgalánc és első szolgálata biztosítja, mely innentől véglegesen megpecsételi a sorsát. Nagyjából fele sebességgel öregszenek egy átlagos emberhez viszonyítva, képesek átlépni a dzsinnek létsíkjára akármikor (ott repülni is tudnak), a természetes betegségekkel szemben teljes immunitást nyernek. A dzsinn tökéletesen ura a rabszolgáinak, egyetlen gondolatával akár az életüket is elveheti. Szabadon használhatja fel mamelukjai életerő (gyógyulás) és ley (varázslás) tartalékait, no meg a mameluk vigyázhat a Tárgykapujára is ezen a világon. Általában magának a dzsinnek is előnyös ley tartalékai miatt, ha oktatja némi vonatkozó hatalomra a mamelukját, majdnem mindegyikük tud valamilyen szinten varázsolni.
Amennyiben elveszíti a dzsinnjét vagy huriját, akkor a kalifa adja őt oda egy megfelelő új úrnak/úrnőnek, de a rabszolgalétből már nincs menekvés, ezért mindenkit kérek, hogy jól gondolja át mameluk indítását!

Cerberos: olyan halandó, aki egy titán feltétlen rabszolgájává vált önakaratából. (Kijátszása csak akkor lehetséges, ha egy valóban játszó titán karakterhez vagy NPC-hez kötődik a karakter). Hűségesküt kell tennie a titán előtt, majd saját vérével ura/úrnője lábaira és kezeire egy-egy szót írnia (sorrendben a bal lábfejre: alázat, a bal kézfejre: hűség, a jobb kézfejre: hatalom, végül a jobb lábfejre: örökké), miközben a titán eredeti alakjában van. Kényszerítheti is erre mágiával, fizikailag vagy saját erejével a halandót, ez nem számít, ha megtörténik, akkor véglegesül. A szertartás záró pontjaként a halandó a földre hasal és könyörög, hogy a titán fogadja el őt, aki ekkor a lábát óvatosan a halandó fejére teszi és kimondja, hogy elfogadja azt rabszolgának. Ekkortól a halandó cerberosnak számít. Életereje és ley tartalékai a titáné (bármikor meríthet belőlük) és természetesen semmiképpen sem lehet rávenni a gazdája számára negatív cselekedetre. Öregedése lelassul (felére) és ereje jelentősen megerősödik, akár több mázsás súlyokat dobhat el, tonna környéki tárgyakat emelhet fel. Képessé válik egyfajta harci alakot, egy félig földből álló karmos szörnyember alakját felvenni (harcértékek: +6/+6/-8 ), karmaik és agyaraik ezüstként sebzik az arra érzékenyeket. Ha a titán halálos sebet szenved, akkor feláldozhatja egy cerberosát, ezzel megmentve saját életét. Ezen szolgák léte keserves, a titánok általában cselédként vagy inkább kutyaként bánnak velük, szívesen alázzák meg őket még jobban és kínozzák őket csak mert megtehetik (bár kivételek persze vannak).
Mivel a titán sorban feláldozza a cerberosait halála előtt, még nem volt példa urát/úrnőjét elvesztőre közülük. Kegyetlen kötődésük miatt jól át kell gondolni ilyen karakter indítását!

Figyelem! Haláluk után a lelki kötődés miatt Aphophis papjai és a csatlósok mindenképpen, de ha lelki kötődés kialakult, akkor a vérbábok, mamelukok, cerberosok, mostohák és Aphopis harcosai is nyughatatlanként térhetnek vissza, hogy tovább szolgálják urukat/úrnőjüket!

A halandók kapcsolata más fajokkal:
Az emberek alapvetően nem tudnak más fajok létezéséről, így nem beszélhetünk semmilyen kapcsolatról általánosságban. A szolga karakterek uruk/úrnőjük nézeteit vallják általában. A mágus karakterek sejtik, hogy vannak más, különleges létformák is, de ők is csak a nyughatatlanok létével vannak tisztában konkrétan! Velük egyéniségüktől függő, hogy milyen a hozzáállásuk.